Egy hajó szelte a vizeket. London felé tartott. A vihar egyre elviselhetetlenebbé vált és a legénység tudta, hogy valami rejtőzik a hajón. Először csak egy ember tűnt el, majd a kapitány is odaveszett. A legénység rejtélyes módon egyesével tünedezett el, míg el nem érték London partjait. A hajó csupa vér volt, de holttestek sehol sem voltak, de valami kitört a fedélzetről és a parton rohanni kezdett. Úgy tűnt el, mintha ott sem lett volna.
A Westenra házban Lucy és Jan éppen a hajukat szárították, ami nedves volt az esőtől. A villámlástól elment az áram. Kerestek néhány gyertyát és miután meggyújtották őket, Jan lefeküdt az ágyára. Alig hunyta le a szemeit, máris egy farkas ordítását hallotta és közben valaki a nevét mondta.
Még sosem érezte, hogy valaki ennyire eltudná venni az eszét és elcsábítaná. Próbált erős maradni, de a hangok nem maradtak abba. Egyre jobban hívogatták, aminek nem tudott ellenállni.
- Jan, gyere hozzám.
Hátravetette fejét a párnáján és felnyögött. Valaki az ajtajához ment, ami a kertre és a kapura néz. - Gyere hozzám. - Az újabb kérlelés után lassan felült és az ajtóhoz ment. Kinézett rajta, de senki sem volt ott. Amikor újra meghallotta, kitárta és gondolkodás nélkül kilépett rajta.
Lassan lépkedett le a lépcsőn, egészen a szökőkútig, majd ott balra kanyarodott a sövényekhez. Pontosan a szoborcsoportokig ment, majd a végén jobbra kanyarodva elért a kriptákhoz és a kőasztalhoz. Tőle alig pár méterre állt az álmaimban kísértő vámpír.
Parázsló tekintettel nézett rá, de bárhogy is próbált szabadulni a bűvköréből, nem tudott. A férfi szinte azonnal bezárta közöttük a távolságot és az ajkaira tapadt. Csók közben a kőasztalhoz vezette és lefektette. Azok a vörösen izzó szemek teljesen elbűvölték.
A férfi elhagyta a lány ajkait és a nyakát kezdte el csókokkal behinteni. Kezei a derekára csúsztak és egyetlen mozdulattal letépte hálóinge alól a bugyiját. Felmarta csuklóját, a lány szájához vezette és belecsepegtette, felemelte a csípőjét majd egyetlen mozdulattal belé hatolt.
A lány hátravetette a fejét, de csak akkor nézett rá, mikor már teljesen benne volt. Mozogni kezdett és Jan ajkairól felszakadtak azok a hangok, amiket úgy akart hallani. Teljesen más volt így szeretkezni vele, mint álmában. Itt nem ellenkezett és nem tolta el magától.
Hangosan kezdett nyögni, mikor az alatta fekvő is mozogni kezdett vele egy iramban. Ahogy lehajolt hozzá, hogy megcsókolja, kezeivel és lábaival szorosan magához ölelte. Elhajolt ajkaitól és nyakát hintette be újra, fogaival rásegítve.
A lány hangosan felnyögött alatta, mikor fogai belemélyedtek a bőrébe. Néhány pillanattal később egy másik lányt látott tőlük nem is olyan távol. Morgott egyet, majd egy újabb dörgés és villámlás társaságában eltűnt onnan.
Lucy-t kísértetiesen emlékeztette a jelenet múltjára, mikor Dracula is ugyanezt tette vele, de akkor a barátnője, Mina volt az ő helyében. Odament Jan-hez, segített neki felállni, majd együtt visszaindultak a házba. A lány zihált és reszketett a karjaiban, mikor átölelte.
Shi Hoo mérgesen morogva próbálta meg visszanyerni lélegzete felett az uralmat. Dühítette, hogy megzavarták. Visszament a lány szobájának ajtajáig, hogy lássa mit csinál, de mélyen aludt az ágyában.
- Hamarosan találkozunk. - suttogta, miközben végigsimított az ajtó üvegén, majd egy utolsó pillantást vetett a lányra és eltűnt.
